Fília, kápolnák

Templomunk fíliája a sajóbábonyi Szentháromság templom.

Templomunkhoz tartozó kápolnák:

  • Kálvária kápolna:

    A miskolci Kálvária-kápolna az Avas oldalában, a Herman Ottó Múzeum képtára mögötti dombon áll, a domboldalban a még megmaradt stációk is láthatók.

    Máriássy Gábor egri kanonok, miskolci papi működésének emlékére határozta el kálvária építését. Ehhez 1857-ben az Avason, a Tűzköves dűlőben vásárolt egy jókora telket. A terület a mindszenti plébánia közelsége, a kedvező rálátás és az onnan való szép kilátás miatt is alkalmas volt a kálvária építésére. A romantikus neogót stílusú terveket Rudolf Antal készítette. 1858-ban kialakították az utakat, 1860-ban kezdődött az építkezés. A kőműves munkálatok mestere Kobek József (de kövesdi kőfaragók is közreműködtek), az ácsmester Szabó István volt. A kálvária stációinak domborműveit nagy valószínűséggel Dahlström (Dallstrőm) József, svéd származású miskolci kőfaragó művész készítette. 1862-ben fedték be a kápolnát korompai rézlemezzel. A domb alsó felén kerítés és kapu készült, a stáció domborművek a felvezető szerpentin mentén kialakított fülkeépítményekben kaptak helyet (Jézus az olajfák hegyén, Jézus elárulása, Jézus megostorozása, Jézus tövissel való megkoronázása, Jézus Pilátus előtt, Jézus a keresztet hordozza). A fülkék míves vasrácsa Bársony János helyi mester művei. Az altemplommal épült kápolna 1864-re készült el, ekkor szentelte fel Bartakovics Béla egri érsek – összekapcsolva a Mindszenti templom tornyainak alapkőletételével. A kápolna méretei szerények, hajója 4 méter széles és 5 méter hosszú, keresztboltozattal fedett. Ablakai színes, ónfoglalatú betétekkel rendelkeztek, a padló anyaga vörös márványból volt, a padokat Megele János, helyi asztalosmester, a faoltárt a Saandhas testvérek készítették. A kálvária körzete hamar a miskolciak kedvelt pihenőhelyévé vált, ezért a szemközti laposon kialakították a Népkertet, és a két pihenő területet összekapcsolták.

    Az 1950-es évek elején a domb aljába építették az akkori állampárt szocreál székházát, ami ma már a Herman Ottó Múzeum képtárának ad helyet. Az építkezés során megsemmisült a kerítés, elbontottak egy stációt, és megszűnt a természetes kapcsolat a Népkerttel (a mai Görgey út is ekkor kapta meg új nyomvonalát), és természetesen megszűnt a ki- és rálátás is. A környék lassan lepusztult, az utak tönkrementek, a terület elgazosodott, a megmaradt stációk közül is ledöntöttek egyet, ma már csak négyet lehet látni. Az 1990-es évek elején tervezték a terület rehabilitációját, még a dokumentációja is elkészült, de komolyabb beavatkozás nem történt, bár az egyház újjáépítette a kápolna tornyát, készült egy oldallépcső, a liget felső részén, a kápolna előtt pedig kaput alakítottak ki.

  • Zárda kápolna:

    A miskolci Zárdakápolna (Szűz Mária anyasága kápolna, Városház téri kápolna) a Városház tér 6/a. szám alatt áll, a tér már erősen beszűkült részén. A Szatmári Irgalmas Nővérek számára épült.

    Az irgalmasrendiek miskolci megtelepedését Bükk Zsigmondné Sebe Teréz tette lehetővé, aki 1878-ban házát és telkét ajánlotta fel a célra. Bükk Zsigmondné Sebe Teréz jótékony cselekedeteiről volt ismert a városban; ezt megelőzően, 1867-ben, szegényápoldát is létrehozott a Győri kapuban. Az adomány felhasználásával az egri érsek alapította meg az Érseki Leánynevelő Intézetet, és az irgalmasok, mint tanítórend, kezdetben, az 1878-as árvíz idején, egy öt tantermes iskolában és otthonban kezdték tevékenységüket. Az árvíz utáni újjáépítéseket kihasználva Samassa József egri érsek kész tervet küldött Miskolcra, amely a leánynevelő intézet és a kápolna konkrét elképzeléseit tartalmazta.

    Már az építkezés kezdete is jócskán elhúzódott, különböző jogi egyeztetések miatt. A problémát az okozta, hogy az utca házai nem estek egy vonalba, a terv viszont az épületek egy vonalba igazításával számolt. Végül a Belügyminisztérium tett pontot az ügyre, azzal, hogy az egy vonalba állítással járó átalakításokkal és bontásokkal nem terhelhetők a tulajdonosok. Az építkezés maga is vontatottan, több fázisban történt, a Zárdakápolnát 1886-ban szentelték fel, a már kész zárda mellett. Stílusa eklektikusnak mondható, földszinti homlokzatán két ívelt szoborfülke, az emeleti timpanon fölött visszafogott magasságú torony áll, melyet félgömb kupola fed. A kápolna mennyezeti freskóit Meilinger Dezső készítette. „Meilinger számára a hajó három síkja, mint három freskótér adva volt. …a szentély előtti elsőben Jézus születését, a középsőben a tizenkét esztendős Jézus a templomban, a papok között, s az utolsóban Jézus életének az Engedjetek hozzám a kisdedeket című epizódját. … Azt kell mondanunk, hogy Meilinger Dezső elért arra a pontra, ahonnan csak messzire látni…” – szól a korabeli méltatás a Reggeli Hírlapban.

Forrás: Wikipedia