Február 24-én van Szent Mátyás apostol ünnepe. Gondolták-e a Kedves Hallgatók, hogy ez az ünnep annak a bizonyítéka, hogy a magyarság összeforrott a kereszténységgel?
Mi, magyarok, ezt a napot Jégtörő Mátyásnak nevezzük. A név onnan származik, hogy ilyenkor szokott fordulni az időjárás, a nap már olyan melegen süt, hogy a jég nem tud ellenállni a nap sugarainak, megtörik. Persze, fordítva is lehet, amit a magyar így foglalt rigmusba: Mátyás: ha nem talál, csinál. Vagyis, hogy ha Mátyás nap előtt meleg van, a jég elolvad, az időjárás fordul, és egy hosszabb hideg időjárási ciklus kezdődik. Hazánk három időjárási zóna találkozási pontján van: az atlanti óceáni, a Földközi tengeri és a szárazföldi zónák határán. Egyszer egyik, máskor másik zóna hatása érvényesül. És egy-egy ciklus negyven napig tart. Ha történetesen Mátyás napon a szárazföldi, a szibériai időjárási zóna érvényesült, akkor negyven napig keservesen didergett a magyar. Gyönyörűen sütött a nap, de a napsütés ellenére is fogvacogtató hideg volt negyven napig. Nagyon nehezen várták a tavaszt.
De miért hozom én fel most ezt a példát? Azért, mert hogy a Mátyás napot az idén is, és a Szentszék jóváhagyásával bizonytalan hosszú ideig február 24-én tartja a magyarság. Csak a magyarság! A második vatikáni zsinat után megreformálták a naptárt, és Szent Mátyás apostol ünnepét áthelyezték május 14-ére, hogy ne böjti időben legyen.
A magyar Katolikus Püspöki Kar azonban azt kérte a Szentszéktől, hogy Magyarországon Szent Mátyás apostol ünnepe maradhasson február 24-én. Mert még az kellene, hogy május 14-én legyen Jégtörő Mátyás!
Az érv persze az volt, hogy a magyarságban annyira benne van a kereszténység, hogy gondolkodásunkat, naptárunkat is teljesen áthatja. A Szentszék jóváhagyta, így a Mátyás nap a magyarság számára megmaradt február 24-én. Más népeknek május 14-én van. Máshol nem jégtörő.
A Püspöki Kar a felhozott érv alapján más ünnepre vonatkozólag is azt kérte a Szentszéktől, hogy maradhasson a régi időben. Ilyen például a Sarlós Boldogasszony. Ez július 2-áán van. A világegyházban Szűz Mária látogatása Szent Erzsébetnél a neve az ünnepnek. Az ünnep tárgya, hogy az angyali üdvözlet után, amikor Gábor főangyal közölte Szűz Máriával, hogy a Szentlélektől fogan és ő lesz a Megváltó anyja, valamint azt is, hogy idős rokona, Erzsébet szintén gyermeket vár, pedig meddőnek mondták, Mária rögtön felkerekedett és elment a hegyek közé meglátogatni Erzsébetet. Ez az esemény adja a világegyházban az ünnep nevét: Mária látogatása Szent Erzsébetnél. Nálunk azonban ekkor kezdődött az aratás, ezért Sarlós Boldogasszonynak nevezték az ünnepet.
A naptárreformmal ezt az ünnepet is áthelyezték: a világegyház május 31-én ünnepli. Nálunk a Püspöki Kar kérésére megmaradt július 2-án.
Van Mária ünnep, ami megmaradt azon a napon, amin volt: március 25-én, Ez Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. Megint annak a bizonyítéka, hogy a természet és a hitvilág milyen bensőségesen találkozott egymással: március 25-e táján virágoznak a gyümölcsfák, a méhek beporozzák a gyümölcsfák virágját, ez az ünnep a gyümölcsoltás ünnepe.
Még számtalan ilyen elnevezés van, ami a kereszténységnek és a magyar gondolkodásnak egybeforrását mutatja. Mindenki tudja, hogy „ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince”. Vagyis: ha Vince napkor, januárban megindul az olvadás, jó szőlőtermés várható.
Azt is mondták, hogy Juliannakor megszólalnak a pacsírták. A búbos pacsírta ott illegette magát a falvak kocsiútjain, és megszólalt. Addig csak halkan keresgélt ennivaló után az úton, de ha megszólalt, az a tél végét jelentette.
Ugyancsak a tél végét jelentette a pálforduló ünnepe is, Szent Pál megtérésének ünnepe január 25-én.
A Jászságban számon tartanak egy „ebijesztő pénteket” is. Az ebijesztő péntek a húsvét után következő első péntek. Az ebek, a kutyák azért ijedtek meg, mert azon a pénteken nem volt csont, úgy gondolták, hogy megint nagyböjt kezdődik, amikor gazdáik nem esznek húst, következésképpen ők nem kapnak csontot.
És mikor vannak a fagyos szentek? Május 12-én Pongrác, és mellette Szervác és Bonifác. Mikor kezdődik Magyarországon az aratás? Péter Pálkor. Ez június 29-én van. A magyar nem június 29-et mond, hanem Péter Pált. Mert az egyházi év és a munkás élet szorosan összetartoznak.
Mikor jó a dinnye? A két Lőrinc között. Az egyik Lőrinc a római diákonus, ünnepe augusztus 10-én, a másik szeptember első napjaiban. A két ünnep között jó a dinnye.
Ennyire benne élt a magyarság az Egyházban, az egyházi évben és a természetben. Életünknek, nyelvünknek elszegényedése volna, ha elveszítenénk ezt a bensőséges kapcsolatot.
Czakó István