Népvándorlás korszakában élünk

Szeretném felhívni a Kedves Rádióhallgatók figyelmét arra, hogy nagy időket élünk. Megkezdődött a legújabb kori népvándorlás.

A népvándorlás rendkívüli jelentőségű esemény. Népek hagyják el hazájukat, megindulnak és eddigi lakóhelyüktől hihetetlen távolságra és új hazát teremtenek maguknak. Közben elveszítik nyelvüket, hagyományaikat, új kultúrát teremtenek.  Azokat a népeket, amelyekre rátelepszenek, megsemmisítik, magukba olvasztják, a két nép új nyelvet alakít ki.

Átrajzolják a világ térképét. Népek semmisülnek meg, új népek keletkeznek.

A legutóbbi népvándorlás a Kr.u. III. században kezdődött, és különböző erővel tartott egészen a Kr. u. 13. századig. Egyik utolsó hulláma mi, magyarok voltunk, jöttek utánunk még besenyők, kunok, de ezek ereje megtört a magyarságon.

Erről a legutóbbi népvándorlásról aránylag jó feljegyzések vannak, és ezek fényében láthatjuk azt, hogy jelenleg is népvándorlás kezdődik.

Mi az oka a népvándorlásnak? Több oka lehet. Az egyik oka az volt, hogy az időjárás megváltozott, a  közép-Ázsiai puszták kiszáradtak, és a  mongol népek Kína felé kezdtek terjeszkedni. A kínaiak  megépítették a kínai falat, azt az emberi művet, ami  nagysága miatt még a Holdról is  látható, de a mongolok ezt áttörték, Kínában átvették az uralmat. A kínaiak azonban megfordították a dolgot, legyőzték hódítóikat és nemcsak Kínából űzték ki őket, hanem, a saját hazájukból is. A mongolok nyugat felé menekültek, és maguk előtt hajtották a Kelet Európában élő népeket, gótokat. A gótokat azonban nyugatról is szorongatták. A római légiók át-átcsaptak a limeseken és rabló hadjáratokat folytattak. A zaklatások elől a gótok kelet felé nyomultak. A két hullám a Volga déli folyásánál találkozott. A keletről jövő hunok legyőzték a gótokat, magukba olvasztották, és most már együttes erővel indultak a Római Birodalom ellen maguk előtt hajtva, magukba olvasztva kisebb népcsoportokat.

Ez már azonban a végkifejlet. Kezdetben sokkal enyhébb formában jelentkezett.

Először csendes népvándorlás folyt. Több oka is volt a csendes népvándorlásnak. Egyik oka a Római Birodalom jóléte és biztonsága. A Római Birodalom kiépítette a maga határait, a limeseket, hogy az azon túl élő népektől megvédje magát. Kezdetben ez nagyon jól működött.  Később azonban a latinok nem tudtak elég katonát állítani a határra, mert a latin nőknek nem volt gyermekük. Felvettek tehát a határon túlról germánokat. Ettől kezdve germán származású katona védte a Római Birodalmat a germánok ellen. Ettől kezdve a határt őrző katona a Birodalomba törekvő germán iránt elnéző volt, könnyen átengedte a határon.  Beszivárogtak a germánok a Római Birodalomba. Mind több germán költözött a Birodalom területére.    

Meg is érkeztünk ezzel a mi korunkba. Európa lakossága fogy, a világ más részei túlnépesedtek. Európa és Amerika vonzó cél az afrikai és ázsiai szegény lakosság számára, megindulnak tehát onnan Európa és Amerika felé. Itt szívesen fogadják őket, mert kevés a munkaerő, és bizonyos munkát európai (pl. francia vagy német) ember semennyiért nem vállal el. Nem vállalják például a szeméthordást, a köztisztasági munkákat, vasútépítést. Arab, török munkások jönnek tehát Európába. Mostanára odáig értünk, hogy Dél-Franciaországban több millió mohamedán él, hogy Marseilles-ben több mohamedán dzsámi van, mint keresztény templom, hogy Belgiumban van olyan kisváros, ahol a képviselő testületben több a mohamedán, mint a keresztény, hogy Berlinben egész mohamedán kerületek vannak.

Tudatosan hódítják meg Európát. Kadhafi, Algéria elnöke, még uralkodása alatt egyszer azt mondta, hogy nem kell nekünk karddal meghódítani Európát, meghódítjuk szépszerével.

A mai európai nemzedékek gyermekeik boldogsága árán vásárolja meg magának a jólétet. El lehet képzelni azt, hogy milyen lesz a sorsa annak francia, vagy német gyereknek, aki három idegen között él saját hazájában. Persze, nálunk sem jobb a helyzet. Nagyon gyakran találkozunk azzal az esettel, hogy négy nagyszülőnek egy unkája van. Az egy unoka majd négy idegen között él.

A népek tömeges vándorlása sodró erejű és félelmetes. Ennek is megvolt a maga formája. Nagy Teodorik gót király például a Balaton déli partján evő nyugati gót helységben, a mai Fenék-pusztán született. A Kelet-Római császár népével együtt zsoldjába fogadta. Az egész nép, negyvenezer harcos, leköltözött a Balkánra, Konstantinápoly közelébe. A császár azonban túl erősnek érzett egy ilyen szövetségest Birodalom fővárosa közelében, azért rábírta, hogy költözzön el Ravennába. Fizette neki a költözést. Onnan Nagy Teodorik népével együtt Rómába költözött, majd még jobb helyet talált, a mai Spanyolországba ment, ott telepedett le véglegesen népével együtt. Az ottani lakosság és germán nyugati gótok keveredéséből alakult ki a mai spanyol lakosság.

Máris megkezdődött ez a sodró erejű népvándorlás, de nem veszünk tudomást róla. Ennek következménye, hogy az Észak Amerikai Egyesült Államok déli területén az uralkodó nyelv a spanyol lett. A délebbre fekvő spanyol nyelvű államokból, Mexikóból, Közép Amerikából ugyanis már olyan soka települtek át, hogy ők a többség, nem az angol nyelvű első gyarmatosítók. Szíriában az utolsó hónapokban egy millió keresztény menekült át Kurdisztánba (ilyen önálló állam nincs is: Irak északi részét lakják a kurdok), Észak Afrikából naponta harminc ezer menekült érkezik Lampedusa szigetére nagy gondot okozva az olasz hatóságoknak. Menekülnek a nyomor, éhínség és az iszlám zsarnoksága elől. (És hozzák magukkal a zsarnokságot, az iszlámot.) 

Gondolatok ezek a népvándorlással kapcsolatban. És még egy gondolat népünkre vonatkozóan. A magyar gyermektelenség öntudatlanul készíti a helyet az idegen népek megtelepedésének. Nincs légüres tér. A jólétben élő ritka lakosságú helyekre beáradnak idegen népek. Ki jönnek a helyünkbe?

Czakó István