Közösségek egyháza

„A jövő egyháza a szabad kezdeményezésű és szerveződésű kisközösségekre épülő egyház lesz.” — vallotta Karl Rahner, a 20. század egyik kiemelkedő teológusa.

A mi egyházunk, a katolikus egyház a közösségek egyháza. Legalapvetőbb, legkisebb alkotósejtje, mint emberek közössége a család, még akkor is, ha sokan vannak a hívők között olyanok, akik egyedül járnak el templomainkba, de gondolataikban, szívükben, érzéseikben mindig kell, hogy ott legyenek embertársaik, családtagjaik, rokonaik, barátaik, ellenfeleik, akikkel Krisztus vére valódi, eleven vérségi rokonságba fűzi össze őket.

A családon túl pedig egyházunkban mindig is szerveződtek, ha tetszik karizma szerint (pl. karitász), ha tetszik életállapot szerint (pl. özvegycsoport, családcsoport), ha tetszik korosztály szerint (pl. ifjúsági) különböző csoportok,  amelyeknek egyházunk célja szerint közösségekké kell formálódnia, hogy lüktető-éltető sejtjeivé váljanak az egyházközségnek, katolikus egyházunknak.

Ebben az irányban érezzük fontosnak e tovább haladást a Mindszenti Plébánián, mikor ettől az évtől kezdve, a Hit Évétől kezdve szeretnénk ilyen kisebb testvéries, családias, áttekinthető közösségekbe meghívni felnőtteket, gyerekeket.

Ennek jegyében a magyar cserkészet 100. évében, 2012-ben szeretnénk összeszedni  cserkészeinket az Ernye Bán Cserkészcsapat lelkes fiatal tagjainak segítségével valamint új tagokat toborozni a cserkészet számára, mert az “Emberebb ember, magyarabb magyar” elve kiegészítve általunk a katolikusabb katolikus jelszavával ma talán még időszerűbb, mint annak idején volt.

Ugyancsak ennek az elvnek jegyében igyekszünk az oltárszolgálat karizmáját magukban tudókat is közösséggé szervezni. Magyarul a ministrálásra való szolgálatkészség az egyes gyerekekben-fiatalokban lehet egy olyan közös vonása, ami képes arra, hogy egy egyházközség alap építősejtje legyen.

A biblikus színjátszókör és az azt alkotó gyerekek, iskolai színjátszókörök felépítésének mintájára vállalhatnák fel rendszeresen Jézusról, szentek példájáról szóló tanúságtételt viszonylagos rendszerességgel a plébániai keretek között.

Lehetne még sorolni a tennivalókat a közösségépítés terén. Benedek pápa a Hit Évének meghirdetésével egyértelműen meghirdette különösen az európai katolikus egyház renoválásának nagy feladatát. A II. Vatikánum 1962-ben lefektette a renoválás elveit. Az akkori „tervrajzokat” elővéve, róluk a port lefújva, szakemberek által helyesen értelmezve drámai módon itt az idő, hogy a megújulást következetesen, fokról-fokra megvalósítsuk.

Koós Ede