Szent lelkesedés – szent erő

A Szentlélek eljövetelét ünnepli most az Egyház. Isten nagy ajándéka a Szentlélek. Jézus Krisztus azt mondta apostolainak, hogy távozása után ő lesz a vigasztalójuk. Hogy ünnepelni tudjunk, látnunk kell, milyen nagy ajándékot adott Egyházának az Isten.

Isten jelképekben adja tanítását. Mikor megjelent a Szentlélek, szélvész zúgása töltötte be a házat, ahol az apostolok voltak. Mert a Szentlélek olyan, mint a szélvész. A Szentlélek az erő lelke.

Ha egy szobában bent vagyunk, körülnézünk, és azt mondjuk: A szobában nincs semmi.

Csak levegő. De a levegőt nem tartjuk semminek. Nem érezzük. Ha a szabadban egy kis mozgása van a levegőnek, azt már érezzük: kellemes szellő. Ha azonban a levegő száz, vagy kétszáz km-es sebességgel fúj, akkor már óriási ereje van: fákat csavar ki, házak tetejét viszi el, vonatot lelök a sínről.

Így van a Szentlélekkel is. A lelket a mi materialista korszakunk nem tartja semminek. De mikor eljött, jelezte, hogy hihetetlen erő jelent meg benne. Jézus azt mondta tanítványainak: Beszéljetek bátran. Az emberek bíróság elé állítanak benneteket, ne gondolkozzatok előre azon, hogy mit mondjatok, mert Atyátok lelke beszél belőletek, aminek nem tudnak ellenállni az emberek. Az utolsó vacsorán pedig azt mondta nekik: Amikor majd eljön a Szentlélek, erő tölt el benneteket a magasságból. – Ez be is teljesedett. – Látványosan. A Szentlélek eljövetele előtt az apostolok féltek. Az utolsó vacsora termében imádkoztak, és bezárták az ajtót félelmükben. Nehogy azok, akik néhány nappal előbb az Úr Jézust keresztre feszítették, őket is a törvény elé hurcolják.

De amikor eljött a Szentlélek, erősek, bátrak lettek. Kinyitották az ajtót, nem azért, hogy bemenjenek az emberek, hanem azért, hogy ők kimenjenek hozzájuk. És Péter apostol a többiek nevében beszélni kezdett.  Nem bocsánatot kért azoktól, akik Jézust keresztre feszítették, nem elnézést kért, hogy ők Jézus tanítványai, hanem vádolta őket. Ti az élet szerzőjét keresztre feszítettétek. És a hallgatók lelkét is eltöltötte a Szentlélek: Mit cselekedjünk? – Keresztelkedjetek meg bűneitek bocsánatára.

És ez a Lélek benne maradt az Egyházban. Szent Ambrus, Milánó püspöke Theodóziusz császárt nem engedte be a templomba, mert bűnös volt, sok embert ártatlanul kivégeztetett. „Dávid is vétkezett.” Mondta a császár. „Ha Dáviddal vétkeztél, Dáviddal tarts bűnbánatot.” –mondta a püspök.

A Szentlélekről azt is mondta az Úr Jézus, hogy az igazság lelke.”Amikor majd eljön, megtanít benneteket minden igazságra.” Az apostolok lelkében beteljesedett Jézus ígérete. A Szentlélek fényében látták Jézus alakját, a maguk szerepét. Mindaddig nem látták. Mikor Jézussal mentek ki a hegyre, még akkor is a zsidók uralmának helyreállítása felől kérdezték az Urat: „Mostanában állítod helyre Izrael országát?” Jézus válaszában benne van, a szemrehányás: semmit sem tudtok az Isten országáról három évi tanulás után. „Nem a ti dolgotok, hogy tudjátok az időt:”

A Szentlélek az öröm lelke.

De a Szentlélek fényében látták Jézust: hogy Isten volt közöttük, vele voltak három éven keresztül. Beteljesedett rajtuk a Szentírás szava: Istentől lesznek tanítva. – Meg látták a maguk csodálatos szerepét is az üdvösség nagy művében. Látták az igazat, a fenséges igazságot. A léleknek az igazság a tápláléka. Az igazságok fényében túlvilági boldogság töltötte el őket: örömükben azt sem tudták, mit tegyenek. A tömeg látta túláradó örömüket, többen azt mondták: Részegek az édes bortól. – Szent Péter magyarázta meg az öröm okát.

Minden évben felcsendül templomainkban az ének: Jöjj, Szentlélek Úristen. – Ne csak mondjuk, hanem kívánjuk is tiszta szívből. Nyissuk ki a szívünket, hogy a Szentlélek betölthesse erővel, igazsággal és örömmel. Akkor mi is megtapasztaljuk Isten országának erejét, igazságát és boldogító örömét. Erre van szüksége az Egyháznak, ebben születik újra az Egyház.

Czakó István