A napokban röpítette világgá a hírt valamelyik híradástechnikai eszköz, tévé, rádió, nem tudom melyik, hogy közelebb jött a mars utazás időpontja. Sikerült ugyanis egy új eljárással lerövidíteni az utazás idejét. Remény van arra, hogy két hónap alatt elérhetjük a Marsot, naprendszerünknek azt a bolygóját, ahol volt élet, ahol leginkább megtalálhatók a földi élthez szükséges életkörülmények, és ahol esetleg most is élhetnek értelmes lények, és ahová az emberiség, ha túlszaporodik, a Földön már nem lesz elég hely, áttelepülhet, tovább folytathatja az életét. Nem kell tehát nyugtalankodni, a modern természettudomány minden problémát megold. Higgyünk benne.

Akkor én azt gondoltam magamban: Íme, a piramisépítés a XXI. században. Ahogyan az egyiptomiak minden tudásukat, gazdasági erejüket beleépítették a piramisba, és semmi hasznát nem vették, úgy építi bele a mi korszakunk embere technikai tudását, gazdasági erejét az űrutazásba, aminek semmi hasznát nem veszi. Sőt! De lássuk később! És lássuk közelebbről a párhuzamot!

Az egyiptomi piramisokat az ókor hét csodája között tartották számon. És joggal, mert csodálatos építmények voltak. Majdnem három ezer évvel ezelőtt építették őket, és ma is csodáljuk. Temetkezési helyek voltak, ezekbe temették a fáraókat. A legnagyobb, Cheops fáraó piramisa 146 m magas. Annyi kő van benne, hogy Nagy-Magyarországot körül lehetne belőle venni egy 125 cm magas kőfallal. Felépítésük építési bravúr. Nem tudjuk, hogyan építették. Időnként fel-felröppennek ugyan hírek, hogy megfejtették a piramisépítés titkát, de hogy ez mégsem sikerült maradéktalanul, mutatja, hogy egy évtized múlva felbukkan egy másik megfejtés. Belsejükben folyosók, termek vannak. És a fáraók holtteste, használati tárgyai, arany és ezüst eszközök, még hajója is.

Bele van építve csillagászati tudományuk: a piramis élei egyeznek a négy égtájjal, a bejárati folyosóról abban az időben pontosan a Szíriuszra lehetett látni, a piramis mérete a Nap és Föld távolságának szigorú hányada. És még sok meglepő megegyezés.

Az építése tíz évig tartott, legalább tízezer ember dolgozott rajta. Az mondják, vallási motívum alapján. Évekig végeztek megerőltető fizikai munkát, amitől megbetegedtek és korán meghaltak. A munkások temetőjében csupa gerinctorzulásos csontvázat lehet találni.

És mindez miért? Hogy megmutassák, mit tudnak.

A marsutazással sincs ez másképp.

Megépítenek egy űrhajót, ami a Marsra elindul. Mennyi ideig tart az utazás? Mint jeleztem, nemrégiben diadalittasan adta hírül az egyik hírcsatorna, hogy az űrhajó két hónap alatt elérheti a Marsot. Két hónapig egy szűk kabinban élni! Tessék elképzelni! És mivel táplálkoznak? Különböző pépekkel tubusokból. Ezt lelkileg nem lehet kibírni.

Az pedig csak álom, hogy a Marson az ember meg tud élni. Levegő nincs, illetve legnagyobb része széndioxidból áll. Olyan a levegő, mintha az ember a must erjedésének idején leszállna a pincébe. A hőmérséklet sem megfelelő: mínusz 110 és nulla fok között van. Csillagászati távcsövekkel a bolygó északi és déli sarkán fehér foltokat fedeztek fel, amelyek a bolygó nyara idején összehúzódnak, telén kitágulnak. Ez lehet kicsapódó vízpára, vagy szárazjég (szilárd állapotú széndioxid), de még ha víz is, nem olyan mennyiségű, hogy az emberi életet lehetővé tegye.

Ha nincs levegő az űrutas csak űrruhában tud – esetleg – kiszállni. De rögtön szálljon is vissza az űrhajóba, mert a szabadban nem marad élve. Aztán induljon vissza. Újabb két hónap utazás a legmerészebb álmok szerint. Eltekintve attól, hogy nem is indulhat akkor, amikor akar, mert ki kell várni a bolygók kedvező állását, amelyek tömegvonzásukkal lendítenének a föld felé száguldó az űrhajón.

Azt is kiszámították, hogy az űrhajó indulási súlya negyven tonna lenne, ha elegendő élelmet vinne magával.

Azzal is számolnak egyesek, hogy az űrutasok egyáltalán nem jönnének vissza. Mert nem tudnak visszajönni. Tehát akik vállalkoznak az űrutazásra, azok a biztos halálba indulnak. Meg vagyok győződve róla, hogy ezzel a feltétellel is kapnának embert, aki beszállna az űrkabinba. Elindulna azzal a tudattal, hogy a biztos halálba indul. Kérdezem: nem kellene-e rögtön letartóztatni és gyilkosság vádjával börtönbe juttatni azt, aki elindítja őket? Lennének, akik mentegetnék: Egy nemes célért vállalták önként a halált. Milyen nemes célért? Én ebben semmi nemeset nem látok.

Azt még nem mondtuk, hogy mibe kerül ez a rémálom. Előzetes becslések szerint 20-450 milliárd dollárba. Az, hogy néhány unatkozó ember szenzációt lásson. Akkor terveznek ilyen költséget, mikor emberek milliói halnak éhen. Van lelkiismerete annak, aki pénzét ilyen képtelen kalandokra adja?

Mert folyton tervezik. Azt mondják, az űrhajó 2018. januárjában indulna és 2019-ben térne vissza. Ha addig megint be nem jelentenek valami újabb akadályt. De azt is mondják, hogy legalább 16 hónapot kellene a Marson tölteni, mert akkor lesz alkalmas az idő visszaindulásra.
És míg ott tartózkodnak, időnként beugranak az ABC-be kenyeret és friss tejet venni. Nem?

Nem más ez, mint néhány álmodozó felelőtlen álma. Vagy ködösítés: mikor az első világháború alatt az első harckocsikat gyártották, a munkásoknak azt mondták, tank lesz. Nagy tank. Olyan nagy tank, mint amilyen az óceánjáró hajók üzemanyag tankja. Rajta is maradt. A nép sokszor most is tanknak hívja a harckocsit. Nem valami képtelen hadászati eszközt gyártanak irdatlan összegért?

Ezt csak azért mondtam el, hogy lássuk, milyen hiábavalóságokkal traktálják a híradás technikai eszközök a hallgatókat, olvasókat.

Mindig volt felelőtlen építkezés. Építsünk piramist, építsünk tornyot, ami az égig ér, ahogyan Babilonban mondták. Vagy építsük űrhajót. Ahogyan a mi korukban mondják.

Én tudnék olyan nagy célt megjelölni, ami sokba kerülne talán, de az egész emberiség javára válna. Teremtsünk olyan körülményeket, hogy minden ember emberi körülmények között élhessen, jól érezze magát a Földön, ahová Isten az embert teremtette. Aki ezt megteremtené, évezredek múlva is áldanák emlékét a földön.

Czakó István