Euthanázia

Az euthanáziáról szeretnék ma szólni. Egyszer már szóltam róla a rádióban, de mivel megint elővették az ügyet, sőt bennünket is fenyegetni látszik, mert a hírek szerint népszavazást kívánnak rendezni róla, nem hallgathatok. Fel akarom hívni a katolikus hívek figyelmét, hogy az euthanázia Isten törvényeivel ellenkezik.

Mi az euthanázia? Kegyes halál. Orvosi beavatkozással előidézett halál. Azért kívánják alkalmazni, hogy a beteg szenvedését megrövidítsék. Ezt vagy maga a beteg kérheti, vagy a hozzátartozók.

Isten ötödik parancsa így szól: Ne ölj! Ez a parancs az ember legnagyobb földi javát védi, az életet. Aki egy másik ártatlan ember életét elveszi, az gyilkos. A gyilkosság pedig égbekiáltó bűn. Az ember még a saját életével sem rendelkezik, az is Istentől van. Az öngyilkosság is vétek Isten ellen, mert kioltja az életet, amit Isten teremtett.

Az élet kioltását Isten ötödik parancsa tiltja. És senki, még a parlament sem engedélyezheti azt, amit Isten tilt. A parlament nincs Isten fölött. Még az európai parlament sincs.

Az Egyház ezért szigorúan ellenzi. Az élet isteni szikra, ember életet nem adhat, és el sem vehet. Embert ölni bűn. Még akkor is, ha ő maga kéri. Még inkább az, ha a hozzátartozók kérik, hogy az orvos ölje meg a beteget.

Az Egyház álláspontja szerint a betegnek joga van lemondani rendkívüli kezelésről, még akkor is, ha ez előreláthatólag siettetné a halálát. De ez nem gyilkosság, és nem öngyilkossság.

Az euthanázia a mai orvostudomány állapota miatt felesleges. Az orvostudománynak megvannak a maga eszközei arra, hogy a beteg fájdalmait teljesen elvegye, tehát nem szenved.

Az euthanázia nagy kockázat. A hozzátartozók rábeszélhetik a beteget, hogy akarata ellenére kérje a halált. Hollandiában a törvény engedélyezi az euthanáziát. Idős emberek tömegével telepednek át Németországba, ahol nincs engedélyezve az euthanázia. Így akarnak megmenekülni a jóságos rokonok rábeszélései elől, akik rá akarják őket venni, hogy kérjék a kegyes halált. „Nem olyan nagy dolog az! És nem is fáj! Mennyi szenvedéstől menekül meg, ha ezt kéri.” – duruzsolják napról-napra a fülükbe. Nem kérnek ebből a jóindulatból. És ha a rokonságnak sikerül tőle valami nyilatkozatot kicsikarni az euthanáziára, akkor körülállják idős rokonuk betegágyát, megnézik, hogy az orvos beadja az injekciót, majd meghatottan mondják: „Milyen szép halála volt!” Aztán megosztoznak az örökségen!

Esetleg a beteg azért kéri, mert közölték vele, hogy gyógyíthatatlan betegségben van? És ha az orvosok tévedtek? Mert tudunk olyan esetről, hogy a beteg gyógyíthatatlan betegségére hivatkozva kérte, hogy vegyék el az életét. Az orvos beadta neki a halálos injekciót. Halála után felboncolták, és megállapították, hogy nem volt halálos beteg. De megölték. Ki adja vissza neki az életet? Ki vállalja a felelősséget a gyilkosságért?

Európa politikai vezetői a haladás nevében szorgalmazzák, hogy a parlamentek szavazzák meg az euthanázia törvényét. Ez alapon jelent meg máris a sajtóban a népszavazás lehetősége itthon. Haladjunk a korral. A rosszban való elmélyedés nem haladás. Remélem, népünk már csírájában elutasítja, a népszavazást kérő íveket sem írja alá.

Miért olyan fontos a vezető politikusoknak az euthanázia bevezetése? Bizonyára ők is tudják, hogy Európa lakossága fogy. Többen halnak meg, mint ahány gyermek születik. Miért kell a halálozásokra még mesterségesen is rátenni? Nem halnak meg elegen? Siettetni kívánják Európa kihalását? A magyarság is fogy, talán még gyorsabban, mint más nemzetek. Akik az euthanáziát sürgetik, sürgetik a magyar nemzet pusztulását. Ilyen sunyi módon akarják siettetni, hogy a magyarság kihaljon?

Egyébként: ugyanazok, akik az euthanáziát szorgalmazzák, élesen ellene vannak a halálbüntetésnek. Az előző korokban úgy vélekedett a társadalom, hogy vannak olyan bűnözők, akik nem érdemlik meg már az életet, ki kell őket iktatni a társadalomból. Európa vezető politikusai élesen a halálbüntetés ellen vannak. Nem szabad kivégezni senkit! Amikor gonosztevők életéről van szó, akkor minden módon védik az életet. Sőt, az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt foglyoknak is emberséges körülményeket kell biztosítani. De tisztességben megöregedett embereket ugyancsak az irgalmasság nevében ki kell iktatni az életből! Micsoda képmutatás! Irgalmatlan irgalmasság!

És még valami. Az euthanázia orvosetikai kérdés is. Az orvos esküt tesz az emberi élet védelmére. Esküjével élesen ellenkezik, hogy embert öljön. Mindegy, hogy milyen címen kérik tőle, minek hívják, szemforgató módon jócselekedetnek mondják, mindegy, hogy ki engedélyezi, vagy parancsolja, mert senki nem engedélyezheti, és nem parancsolhatja. Az orvos nem ölhet, ez hivatásával ellenkezik.

Ismételten kifejezem azt a reményemet, hogy népünk csírájában elfojtja az egész kezdeményezést, vagy ha a magyarság ellenségeinek sikerül a népszavazás megindításához elégséges aláírást összegyűjteni, a népszavazás elsöprő többséggel elutasítja az euthanáziát.

Czakó István